Részben a Tišnjani félszigeten és részben a Murter szigeten, a Šibenik-Knini megyében található Tisno önkormányzat. Tartózkodását Tisnoban biztosan megjelöli a száz méter parkosított strand fenyőfákkal körülvéve, amely csak néhol vet árnyékot negészen a part széléig, , romantikus esti séták a part mentén, a kulináris különlegességek, a helyi és a nemzetközi konyha és egy pohár jó bor. A kedves helyiek hozzájárulnak a kellemes tartózkodáshoz Tisnoban, ahol biztosan megtalálja a békét, távol a mindennapi kötelezettségektől és szorongásoktól, mozgalmas életétől. A kényelmes tartózkodás ebben a faluban díszített kőházakkal és a szűk utcákkal, illatos a buja mediterrán növényzettől, és egy nagyon hosszú sétány és számos vendéglő, nem hagy senkit közömbösen. A legutóbbi népszámlálás alapján 2011-ben Tisno 1287 lakossal rendelkezett. Maga a hely neve a múltban többször is változott. A népszámlálás... és a topográfiai térképek kidolgozásakor az Osztrák-Magyar Monarchiában, amelyben az hivatalos nyelve Dalmáciának olasz volt, Tisno lefordították olaszra - Stretto, míg később, a régi Jugoszlávia alatt, lefordították mint Tijesno, mint melléknév jelentését és nem mind földrajzi nevét. Annak ellenére, hogy a helyesírás szabályai abban az időben kihangsúlyozta, hogy a helyneveket úgy kell irni ahogy olvassuk, ahogy dialektusban a lakói mondják, Tijesno maradt Tijesno. Az eredeti nevét Tisno csak a független horvát köztársaság megalapitásakor kapta vissza. A 18. század folyamán a Tisnoba költözött sok gazdag család Olaszországból és az évek során asszimilálódtak és keveredtek a helyi lakossággal. Ebből az időből Tisnoban maradt 11 villa és a Mazzura palota, ahol ma Tisno vezetősége van és a Fővárosi Bíróság. Tisnot, sajnos, a közeli múltban, 2007. augusztus 30-án a Kornati tragédia sujtotta, amikor a tűz elpusztitott 12 tűzoltót, amelyek közül az egyik része Tisnoi volt, míg az egyetlen túlélő, Frane Lučić volt, szintén Tisnoból.